3710/ 15-18.tétel
15. tétel
Munkahelyén a gyakorlatra érkező tanulók kommunikációs felkészítésével bízzák meg.
Készítse fel a tanulókat a kommunikációs alapismeretekből!
A felkészítés során érintse az alábbi területeket:
- kommunikáció folyamata, jellemzői, fajtái,
- a nyelv és a kommunikáció kapcsolata,
- a verbális és a nem verbális kommunikáció jellegzetességei
A kommunikáció információk továbbítása és befogadása bizonyos jelrendszerben, közlés vagy közlemény.
A kommunikációs folyamat összetevői:
Feladó: - aki az üzenetet kibocsátja.
Befogadó: aki az információt befogadja.
Üzenet: a kommunikáció fő alkotóeleme, a továbbított információ tárgya.
Visszacsatolás: a befogadó visszajelzése a feladónak.
Csatorna: pl. levegő, papír, elektromágneses hullám.
Kódolás/dekódolás: átalakító folyamat, amely az információt érthető üzenetté alakítja át.
Zaj: lehet külső, fizikai jellegű, de lehet pszichés eredetű is.
Kontextus, beszédhelyzet: pl. felemelt karok egy koncerten.
Verbális jelek:
A nyelv és a nyelvi jelek (írás és beszéd) használatát értjük alatta. Fontos elkülöníteni a nyelv és a beszéd fogalmát: Nyelv a társadalom által létrehozott olyan szabályrendszer, amelyet az egyén a beszéd megalkotásakor használ. A beszéd viszont egy minden egyénre külön jellemző jelenség összefoglaló neve, amely alatt a szóbeliséget és az írást kell érteni.
Közvetett kommunikáció: tömegkommunikáció, rádió, újság, tv)
Közvetlen kommunikáció: inter és multiperszonális kapcsolatok
A non-verbális kommunikáció összetevői:
- vokális jelek: a beszélő hangja, kiejtése: hangerő, hangsúly, beszédtempó, légvételek
- arc: tekintete és a mimika. Előbbi kifejezhet örömöt, meglepetést, félelmet, haragot, szomorúságot, undort, érdeklődést
A tekintet, mind a legtöbb non-verbális jel a kommunikáció során többnyire öntudatlanul reagál az elhangzottakra. Érzéseinket, gondolatainkat arcizmaink mozgása, azaz mimikája is közvetíti
- gesztus: a non-verbális kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere. Ide soroljuk a fej, a kéz, a kar és a láb mozgásait. A gesztusok között már több tudatos is van
A fej gesztusai jól elkülöníthető, értelmezhető jelek: egyetértés, tagadás
A kéz és a kar mozdulatai nagyon sok jelentést hordoznak: kérés, megtagadás, hívás, figyelmeztetés, eskü, kigúnyolás, megtapsolás, áldás stb. Ezen kívül a keresztbe tett kar zárkózottságra utal, a nyitott tenyér őszinteséget, nyíltságot tükröz, a „tornyozás” a magabiztosság jele, a kéztördelés szorongás közvetítője.
Az arccal együtt vizsgálva egyéb kommunikációs üzeneteket is közvetíthet: fejtámasztás – unalom, a száj elé tett kéz – meglepődés, kimondott szó megbánása, áll simogatása – döntést mérlegelő gondolkodás
Testbeszéd: a legtöbb non verbális kommunikáció az emberi testtel van kapcsolatba,kevésbé tartjuk ellenőrzésünk alatt, mint a beszélt nyelvet, mindig a szóbeli közléssel együtt kell értelmezni
Mozgásos kommunikációs csatornák: Meghatározott izomcsoportok működtetésével történő jeltovábbítás.
Kommunikáció a testtartás révén: (végtagmozgások dinamikája, ideges mozgások, helyváltoztatás gyakorisága
Térköz szabályozás: távolság a partnerek között: pl.: intim zóna 15-45 cm, a távolság befolyásolja a látást és a hallást a kommunikáció legfontosabb érzékszerveit ( személyes zóna 46 cm- 1.22 m, társadalmi zóna: 1.22.- 3.60m, nyilvános zóna: 3.60 m felett)
Mimikai kommunikáció:
- szem – szemkontaktus (felénk irányuló érzelmi viszonyulást tükröz)
- tekintet (szimpátia, szeretet)
- elkerülő szemmozgás jelzés lehet arra,hogy nem kíván felvenni kapcsolatot,vagy kontaktus abbahagyására
Kommunikáció funkciói:
- tájékoztatás
- felhívás
- kapcsolat fenntartás
- érzelmek kifejezése
- metafunkció (ha a nyelvről beszélünk)
- poétikai funkció (a nyelv szépsége)
A kommunikáció típusai:
- A kommunikáció a felek státusza szerint lehet egyenrangú, vagy egyenlőtlen: ez attól függ, hogy a beszélők viszonya mellé, vagy alá-fölé rendelt. A tranzakció analízis is ezzel foglalkozik.
- A kommunikáció irányultsága szerint lehet egyirányú és kétirányú: egyirányú a kommunikáció, ha a folyamaton belül a hallgatónak nincs módja a visszajelzésre, ő nem töltheti be a beszélő (adó) szerepét (pl.: tv nézés, könyvolvasás), kétirányú pedig akkor, ha a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél.
- A résztvevők térbelisége szerint lehet közvetlen és közvetett: Közvetlen, ha térben és időben együtt van a beszélő és a hallgató, közvetett, ha ez nem valósul meg.
A nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze.
- A nyelvi elemkészletekből válogatva alkotjuk meg a kommunikációs körülményeknek megfelelő szöveget.
- Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik.
- A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk.
- A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten.
- A nem nyelvi, nem verbális kommunikáció jelei szóban: hangjelek, tekintet, arcjáték, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, a külső és a csend.
- Írásbeli kommunikációban az elrendezés, a margó, a tagolás, a sorok, a sortávolság, a betűköz, a betűtípus, a színek, a keret és a javítások
A nem nyelvi jelek szerepe:
- tájékoztatják a hallgatót a beszélő érzelmi állapotáról, a közléshelyzethez való viszonyáról
- a hallgató is állandó visszajelzést ad a beszélőnek
- felerősítik szavakkal mondottakat
16. tétel
A gyakorlatra érkező tanulók segítséget kérnek a betegekkel/kliensekkel és/vagy hozzátartozókkal való gördülékenyebb kommunikáció, együttműködés érdekében.
Tájékoztassa őket azokról a témakörökről, melyek segítségükre szolgálhatnak a helyzet megoldásában!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
- verbális és nem verbális csatornák,
- a közlési aktust befolyásoló tényezők,
- a társmegismerés automatizmusai,
- az értő figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során,
- empátia szintjei
A kommunikáció információk továbbítása és befogadása bizonyos jelrendszerben, közlés vagy közlemény.
A kommunikációs folyamat összetevői:
Feladó: - aki az üzenetet kibocsátja.
Befogadó: aki az információt befogadja.
Üzenet: a kommunikáció fő alkotóeleme, a továbbított információ tárgya.
Visszacsatolás: a befogadó visszajelzése a feladónak.
Csatorna: pl. levegő, papír, elektromágneses hullám.
Kódolás/dekódolás: átalakító folyamat, amely az információt érthető üzenetté alakítja át.
Zaj: lehet külső, fizikai jellegű, de lehet pszichés eredetű is.
Kontextus, beszédhelyzet: pl. felemelt karok egy koncerten.
Verbális jelek:
A nyelv és a nyelvi jelek (írás és beszéd) használatát értjük alatta. Fontos elkülöníteni a nyelv és a beszéd fogalmát: Nyelv a társadalom által létrehozott olyan szabályrendszer, amelyet az egyén a beszéd megalkotásakor használ. A beszéd viszont egy minden egyénre külön jellemző jelenség összefoglaló neve, amely alatt a szóbeliséget és az írást kell érteni.
Közvetett kommunikáció: tömegkommunikáció, rádió, újság, tv)
Közvetlen kommunikáció: inter és multiperszonális kapcsolatok
A non-verbális kommunikáció összetevői:
- vokális jelek: a beszélő hangja, kiejtése: hangerő, hangsúly, beszédtempó, légvételek
- arc: tekintete és a mimika. Előbbi kifejezhet örömöt, meglepetést, félelmet, haragot, szomorúságot, undort, érdeklődést
A tekintet, mind a legtöbb non-verbális jel a kommunikáció során többnyire öntudatlanul reagál az elhangzottakra. Érzéseinket, gondolatainkat arcizmaink mozgása, azaz mimikája is közvetíti
- gesztus: a non-verbális kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere. Ide soroljuk a fej, a kéz, a kar és a láb mozgásait. A gesztusok között már több tudatos is van
A fej gesztusai jól elkülöníthető, értelmezhető jelek: egyetértés, tagadás
A kéz és a kar mozdulatai nagyon sok jelentést hordoznak: kérés, megtagadás, hívás, figyelmeztetés, eskü, kigúnyolás, megtapsolás, áldás stb. Ezen kívül a keresztbe tett kar zárkózottságra utal, a nyitott tenyér őszinteséget, nyíltságot tükröz, a „tornyozás” a magabiztosság jele, a kéztördelés szorongás közvetítője.
Az arccal együtt vizsgálva egyéb kommunikációs üzeneteket is közvetíthet: fejtámasztás – unalom, a száj elé tett kéz – meglepődés, kimondott szó megbánása, áll simogatása – döntést mérlegelő gondolkodás
Testbeszéd: a legtöbb non verbális kommunikáció az emberi testtel van kapcsolatba,kevésbé tartjuk ellenőrzésünk alatt, mint a beszélt nyelvet, mindig a szóbeli közléssel együtt kell értelmezni
Mozgásos kommunikációs csatornák: Meghatározott izomcsoportok működtetésével történő jeltovábbítás.
Kommunikáció a testtartás révén: (végtagmozgások dinamikája, ideges mozgások, helyváltoztatás gyakorisága
Térköz szabályozás: távolság a partnerek között: pl.: intim zóna 15-45 cm, a távolság befolyásolja a látást és a hallást a kommunikáció legfontosabb érzékszerveit ( személyes zóna 46 cm- 1.22 m, társadalmi zóna: 1.22.- 3.60m, nyilvános zóna: 3.60 m felett)
Mimikai kommunikáció:
- szem – szemkontaktus (felénk irányuló érzelmi viszonyulást tükröz)
- tekintet (szimpátia, szeretet)
- elkerülő szemmozgás jelzés lehet arra,hogy nem kíván felvenni kapcsolatot,vagy kontaktus abbahagyására
Társas megismerés
A társas megismerés problémái:
- nem állandóak a megismerendő dolgok, nincs objektív mérőeszköz, a következtetések szerepe
- külön beszélhetünk a másik érzelmeinek, hangulatának észleléséről illetve a személyiségvonások észleléséről
A személyészlelés folyamata
- az első benyomás: egészlegesség, kategorizálás, tudattalan következtetések (pl. hasonlóság befolyásoló szerepe), motivációs torzítások
Empátia : a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki
- megértés, megérzés fő eszköze, saját személyiségében felidéződnek mások érzelmei, a személyiség a másikba vetíti önmagát
- beleélésà élmény feldolgozásaà értelmezés
- feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikáció
- a másik ember sokféle hangulati állapota érthető meg vele
- lényege a kommunikáció, igazi tere a párbeszéd
- nem verbális kommunikáció és a metakommunikáció felfogásának és tudatosításának kifinomult és alkalmazott képessége
- minden ember képes rá, ám ez különböző mértékben jelenik meg
- gyermekkorban nagy a képesség az empátiára, majd ez folyamatosan csökken
Az empátia szintjei:
- képesség mások érzéseinek átélésére,
- másik lelkiállapotának átgondolása, felfogása,
- promotív (elősegítő) kommunikációs szint,
- képesség az ellentmondások felfedezésére, megsejtésére,
- lelki folyamatok, érzelmi állapotok megértése,
- lelki folyamatok megnyilvánulásaiból következtetni a másik kulturális közegére.
Az empátiát fejlesztő hatások
- jó családi neveltetés, szülők empátiás viselkedése
- szoros, érzelmileg telített emberi kapcsolatok
- problémák, krízisek, konfliktusok
- olyan munkakör, amiben emberekkel kell foglalkozni
- különleges összezártság, egymásra utaltság
- betegség, fogyatékosság, testi hiba
- nagy élettapasztalat
- érintkezés idegen kultúrákkal
A meghallgatás szabályai a gyógyászatban:
- Értő figyelem:
- nyitottság a beteg problémáira, legyünk szakmailag felkészültek,
- megértés, türelem
- egyet nem érzést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunk betegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk
17. tétel
Munkahelyén két munkatársa között konfliktus támad, melynek feloldására egyedül nem képesek. Segítsen nekik ebben, egyéni beszélgetés keretében!
A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki:
- konfliktusok okai, kommunikációs zavarok,
- konfliktus és verseny,
- konfliktuskezelés típusai,
- konfliktuskezeléshez szükséges készségek
A konfliktus
Fogalma: ellentétes vagy egymást kizáró vágyak, érzelmek egyidejű jelenléte.
Konfliktushoz vezethet bármilyen:
- egyet nem értés,
- ellentmondás,
- összeegyeztethetetlenség.
Típusai:
- intrapszichés, pl. bűntudati (nőgyógyász elve ütközik az abortusszal): a konfliktus csak az egyén belső világában játszódik le, nincs külső megnyilvánulása
- érdekkonfliktus (pénz, üzlet, hatalom szükséglet mentén alakul ki)
- értékkonfliktus, pl. élet, szerelem.
Vallási, morális, kulturális értékkülönbségek mentén alakul ki, érték a békés egymás mellett élés, tolerancia, elfogadás
Konfliktus kezelő stratégiák
1. Elkerülő (struccpolitika)
- lehet tudatos vagy tudattalan
- az egyén úgy tesz mintha nem is volna konfliktus
Részei:
- észlelés szinten: az egyén nem is észlelte a konfliktust
- kognitív szinten: az egyén megkérdőjelezi az ügy fontosságát
- viselkedési szinten: elkerülés, el sem megy, oda ahol konfliktus van, az elkerülés tettben nyilvánul meg
2. Versengő
- egyoldalúan versenyezteti álláspontját
- mások érdekeit nem veszi figyelembe
- nem válogat az eszközökben
- nem mérlegeli, milyen károkat okozhat az emberi kapcsolatokban
- önző, törtető ember
3. Együttműködő
- maximális kooperációra törekszik a másik féllel, úgy hogy mindkettőjük érdeke maradéktalanul érvényesüljön
- sok időt, kreativitás, energiát igényel
4. Kompromisszumkereső
- megegyezésre törekednek, még akkor is, ha nem tudják teljesen érvényesíteni az érdekeiket
- „közepes nyereség, kis veszteség”
- a kapcsolat fenntartását fontosabbnak tartják az ügynél
5. Alkalmazkodó
- lemond az érdekéről a kapcsolat érdekében
- a konfliktus lezárása fontosabb, mint maga az ügy
Konfliktuskezeléshez szükséges készségek:
- Önbecsülés és mások megbecsülése.
- Készség a meghallgatásra és a megértésre.
- Beleérzés képessége.
- Önérvényesítés erőszak nélkül.
- Együttműködés.
- Nyitottság és kritikai gondolkodás.
- Fantázia, kreativitás.
- Versenyszellem (vitatkozás) helyett együttműködés (odafigyelés).
- Ha meg akarjuk oldani a konfliktust, akkor az „ellenség” felé úgy kell közeledni, mintha barát volna!
Kommunikációs zavarok:
- kommunikáció bármely tényezőjében előfordulhatnak (adó,vevő)
- valamilyen okból nem jön létre teljes kommunikáció
Kóros kommunikáció: adóban jelentkezik, érzékszervi fogyatkozás okoz, pl. autizmus, értelmi fogyatékosság
Nyelvi szocializáció hiánya: finomabb zavar, oka a nem megfelelő iskolázottság és a családi szocializáció hiánya
Szóözön: fárasztó, a közlőnek nincs mondanivalója, megértést rontja, a közlő feszültséget akar levezetni
Zsargon: szűk csoport használja, ők értik csak, embereket zárnak ki a kommunikációból
Durvaság: empátia hiánya, agresszivitás megnyilvánulása
Hazugág: közlés valóságtartalma megváltozik
Gátlásosság: érzelmi élet zavaróból alakul ki
Általánosítás: agyonhasznált kifejezések, nincs saját véleménye, nem eredeti, személytelen
Kulturális eltérésekből adódó zavarok: ha nem érjük a nyelvet
18. tétel
Munkahelyére új munkatárs érkezik.
Tájékoztassa az intézmény szervezeti felépítéséről, a munkaköri elvárásokról, a munka világára vonatkozó szabályozásokról!
A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki:
- az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája,
- munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások,
- személyes attitűdök,
- Munka Törvénykönyve, Kollektív szerződés, Munkaviszony és munkajogi szerződések
Egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája (osztályos)
Ápolási igazgató Orvosigazgató Gazdasági igazgató
Ápolási igazgató helyettes (2) Igazgató helyettes (2) - pénzügy
Osztályvezető főnővér Osztályvezető főorvos - műszaki
Vezető helyettes Osztályvezető főorvos helyettes
Okleveles ápoló Főorvos
Diplomás ápoló Adjunktus
E kategóriás ápoló Szakorvos
Segédápoló Általános orvos
Rezidens
Szakrendelési hierarchia
Ápolási igazgató
Ápolási igazgató helyettes (2)
Osztályvezető főnővér
Vezető asszisztens
Vezető helyettes asszisztens
Szakasszisztens
Munkaköri leírás: a dolgozó/ munkavállaló kötelezettségeit tartalmazza
- heti hány óra munka
- milyen időbeosztásba
- feladatok
- személyes attitűdök: kedves, türelmes empatikus, jó kommunikációs készség, kötelességtudó, megértő, jó szaktudás, udvarias, tisztelettudó, figyelmes, jó konfliktuskezelő, stressztűrő, kudarctűrő, rugalmas, titoktartó, jó megfigyelő, humánus
Asszisztens feladatköre, munkaköri leírása:
- az orvosi feladatkör, melyben az asszisztens a betegek gondozásában, vizsgálatában és kezelésében működik közre. Az orvosi kivizsgálás keretében egyszerűbb laborvizsgálatokkal is megbízzák;
- az orvosi rendelő ügyeinek intézése és rendben tartása, amelyhez hozzátartozik az irodai munkák lebonyolítása és a szervezői munka, mely lehetővé teszi a rendelői hétköznapok akadálytalan lefolyását.
- a betegek gondozása az orvosi rendelőben a kezelés előtt, alatt és után,
- a betegek vizsgálatában, kezelésében és a műtéteknél való közreműködés,
- a fekvőbetegek otthoni látogatása és ápolása
- orvosi műszerek, eszközök és készülékek használata és rendben tartása,
- labormunkák elvégzése,
- a rendelői ügyek lebonyolítása,
- az adminisztráció és az elszámolások elvégzése
Minden nemű munkakörben elvárható, hogy mindenki a legmegfelelőbben lássa el a munkáját, ha nézeteltérés van egy kollegával akkor igyekezzünk azt minél előbb megoldani, ha másként nem megy vezető bevonása, másik műszak.
Az attitűd fogalma: pozitív és negatív viszonyulások tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek, környezet, elvont eszmék, irányzatok iránti vonzalmak vagy idegenkedések
Munka törvénykönyve…
l A munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabály (1992. évi XXII. törvény);
l Szabályozza a munkaviszonyban szereplő két fél, a munkavállaló és a munkáltató legfőbb jogait és kötelezettségeit, előírja a munkaviszony formai és tartalmi szabályait.
l Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt létesítő felek nem egyenrangúak (jellemzően a munkáltató diktálja a feltételeket), attól eltérni nem szabad. (Ha mégis, akkor csakis abban az esetben, ha az a munkavállalónak kedvezőbb.)
l Speciális területeken több jogszabály is kiegészíti. Például a közalkalmazottak munkaviszonyát a Közalkalmazotti Törvény is szabályozza.
A kollektív szerződés olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató (munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több munkáltató), másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet (szakszervezetek) kötnek meg. Egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, amelyet az arra jogosult szakszervezet köthet meg.
A kollektív szerződés az Mt-ben kapott felhatalmazás alapján a munkaviszonyból származó jogokat, kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, az erre vonatkozó eljárás rendjét, valamint a munkáltató és munkavállaló közötti kapcsolatrendszert szabályozza.
A munkaviszony a munkáltató és munkavállaló között létrejött jogviszony, melyet a felek írásbeli munkaszerződéssel létesítenek.
A. A munkaviszony alanyai:
l munkáltató,
l munkavállaló.
A munkaszerződés legfontosabb elemei:
l a felek adatait;
l megállapodást a munkakörben,
l megállapodást a bruttó munkabérben (személyi alapbér – min. minimálbér, pótlékok)
l megállapodást a munkavégzés helyében,
l munkaviszony időtartamát, próbaidőt, munkaidőt, annak beosztását.
Továbbá, például:
l rögzíteni kell, ha a munkavégzés helye változtatható;
l tanácsos megnevezni a munkáltatói jogkört gyakorló személyt,
Hitelesítéseket:
l a felek aláírását.
A munkaszerződés alaki vagy formai hiányosságai esetén a munkaviszony automatikusan megszűnik.
A munkaszerződés időtartama:
l határozatlan időtartamra szóló,
l határozott idejű, ami azonban maximum 5 év lehet.
A munkaszerződésben mind határozott, mind határozatlan időtartam esetén megállapodhatnak próbaidőről (ellenkező rendelkezés hiányában 30 nap), de ennek időtartama maximum 3 hónap (köztisztviselők 6 hónap, közalkalmazottak 4 hónap) lehet.
A próbaidő alatt bármelyik fél azonnal megszüntetheti a szerződést, külön indoklás és jogkövetkezmény nélkül.
Fontos tudni!
l Egyes esetekben kötelező határozott időre létesíteni a munkaszerződést.
l A határozott idejű szerződés határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően, vezetője tudtával, legalább egy munkanapot tovább dolgozik. (Kivéve, ha eredetileg 30 napnál rövidebb időre kötötték. Ekkor csak az eredeti időtartam ismétlődik.)
A munkaviszony kezdete a munkába lépés első napja. (Ha ez nem a szerződéskötést követő nap, erre a munkaszerződésben feltétlenül utalni kell.
A munkavállaló kötelezettségei:
l a munkát köteles személyesen végezni, más személyt a munkavégzés teljesítésével nem bízhat meg;
l köteles az előírt időben és helyen megjelenni;
l a munkahelyen munkára képes állapotban kell megjelenni, amit a munkáltató jogosult és köteles ellenőrizni.
l A munkavállaló feladatait a Munkaköri leírás tartalmazza. Ez a munka szerződés mellékletét képezi.
A munkakörben részletezett feladatok munkáltató általi megváltoztatásához nem szükséges a munkaszerződés módosítása! Természetesen a dolgozónak el kell fogadnia a megváltozott munkaköri leírást
A munkajog szabályozása
A munkavégzés szabályozásának alaptörvénye a Munka törvénykönyve.
A közalkalmazottak munkavégzését a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény,
a köztisztviselők munkavégzését pedig a Köztisztviselői törvény szabályozza.
A munkaszerződés kötelező elemei
A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre.
A munkaszerződést írásba kell foglalni.
Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat